A Tórától a FairPhone-ig

Hogy mit is jelent a „Tóra szellemével összeegyeztethető életvitel”? Ilyen mondjuk a méltányos kereskedelem gondolata, amelyre a mai vadkapitalista világban is számos példa létezik. Az egyik a FairPhone.

Parasánk első két verse így hangzik: „Ha törvényeim szerint jártok és parancsolataimat megtartjátok és teljesítitek, akkor én megadom esőzésteket a maga idejében és a föld megadja termését és a mező fája megadja gyümölcsét.” (3Móz 26:3-4)

Magyar érettségin beugratós kérdésnek jó lenne: mi a különbség a „törvényeim” (hukkotáj), illetve „parancsolataim” (micvotáj) között? Gondolhatnánk, hogy a törvények megtartása a parancsolatok elvégzését jelenti – de akkor mégis miért találjuk rögtön a törvények után, külön kiemelve a parancsolatokat? Nem mi vagyunk az elsők, akik fölteszik a kérdést, megtette ezt már a kora középkorban a nagy Tóra-kommentátor, Rási is. Szerinte a törvények kifejezés arra vonatkozik, hogy minél több erőfeszítést kell tennünk a Tóra szellemével összeegyeztethető életvitelre – ahogy a járás is erőfeszítéssel jár (vö. „törvényeim szerint jártok”).

Hogy mit is jelent a „Tóra szellemével összeegyeztethető életvitel”, arra bőven ad példát hetiszakaszunk is. Ilyen például a méltányos kereskedelem gondolata.

Ha megkérdezzük a járókelőket az utcán, kedvesnek kell-e lennünk a másik emberhez, a többség igennel válaszol Sajnos azonban, amint anyagi érdekek fűződnek egy kapcsolathoz, az esetek többségében csak a profit számít, az emberi viszonyok háttérbe szorulnak. Na, ez például biztosan nem összeegyeztethető a tórai előírásokkal. Hetiszakaszunkban előkerül a szombatév (pihenőév) illetve a jóbél-év (ekkor kerül vissza a föld az 50 évvel korábbi tulajdonosához, a rabszolgák fölszabadulnak stb.) gondolata, amelyek gyönyörű antikapitalista módszerek a javadalmak kiegyenlítésére, emellett találkozunk kamat-tilalommal, jövedelem szerint elosztott, progresszív „egyházi adóval”, stb. Itt és más szöveghelyeken is, a Tóra harcosan síkra száll a méltányos kereskedelem ideája mellett.

Nem könnyű a gyakorlatba átültetni a méltányos kereskedelem ötletét, különösen abban a vadkapitalista társadalmi berendezkedésben, amelyben épp élünk. Mégis számos ilyen kezdeményezés létezik. Az egyik a FairPhone.

2013-ban holland diákok kezdtek el foglalkozni az okostelefonokkal kapcsolatos esztelen pazarlással és szélsőséges társadalmi igazságtalansággal. Több civil szervezet önkénteseivel közösen Amszterdamban nekiláttak az első „fairphone”-ok (méltányos telefonok) előállításának.

A méltányos kereskedelem szellemében kizárólag olyan anyagokat vásárolnak termékeikhez, melyek esetében garantált, hogy az előteremtésükben közreműködők megfelelő fizetést kapnak. A nagyvállalatokkal ellentétben nem szereznek be háborús övezetekből származó anyagokat. Mindemellett potom áron kínálnak javítást, hogy a még használható készülék véletlenül se végezze hulladékként.

Termékeik ugyan nem csillognak-villognak úgy, mint a multinacionális cégek telefonjai, de nyugodt lelkiismerettel használhatja őket az ember. A Fairphone kis, helyi projektnek indult. Ma már Nyugat-Európában több ezres várólistán sorakoznak azok nevei, akik előrendelték a műhely készülékeit, s akik ezáltal évről évre egyre több, eddig szegénységben élő munkás jobb megélhetését biztosítják.

Rajtunk, jobb körülmények között élőkön is múlik a szegénység leküzdése. A midrás szavaival élve: „A világon nincsen semmi, ami olyan szörnyű lenne, mint a szegénység – minden szenvedések legszörnyűségesebbike. Bölcseink tanították: ha a világ összes baját összegyűjtenénk az egyik oldalra, és a másik oldalra állítanánk a szegénységet, a szegénység még így is nagyobb súlyú lenne.” (Midrás Exodus Rábá 31:12)

A szerzőről

Langer Ármin a berlini rabbiszeminárium rabbijelöltje. 2013-ban végzett filozófia-vallástudomány szakon az ELTE-n, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség vezetőségi tagja, a Limmud önkéntese. 2012 és 2013 nyarán a jeruzsálemi Conservative Yeshiva intézményében tanult, 2013 ősze óta pedig a berlini Abraham Geiger Kolleg rabbiképzőn rabbijelölt, valamint a Potsdami Egyetemi zsidó teológia szakos hallgatója.

Még több Kibic

Senki sem magyarázza jobban a Tórát ezeknél a 12 éves ikreknél

2018.10.10.6 év ago
Saul és Joel ikerek, 12 évesek és azt találták ki, hogy minden héten egy rövid videóban mesélnek az éppen aktuális hetiszakaszról. Eddig az első két szakasz, a Brésit, illetve az eheti Noách magyarázata készült el.

Napi Tóra: Luz, avagy a zsidó csont

2015.11.21.9 év ago
Bölcseink szerint a Luz szimbolizálja a szellemi és a fizikai világ találkozását, és éppen emiatt táplálható egy olyan étkezés segítségével, melynek ideje a szombat kimenetele után, vagyis a szent és profán találkozásakor van.

Napi Tóra: minden nemzedéknek olyan vezetője lesz, mint amilyet érdemel

2015.10.16.9 év ago
Noéval kapcsolatban gyakran felmerül a „relatív cádik” fogalma, kérdés, hogy csupán kora alacsony erkölcsi színvonalának köszönhetően érdemelte ki a cádik jelzőt, vagy inkább különösen nagy teljesítmény az övé, mert a legnehezebb időkben is képes volt igaz ember maradni?

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »