Hídszerepet kíván betölteni a Magyar Zsidó Múzeum

Hídszerepet szeretne betölteni a zsidók és nem zsidók között a Magyar Zsidó Múzeum, és nem mindig a vallástörténet vagy a holokauszt áll kiállításaik középpontjában.

Peremiczky Szilvia, az intézmény igazgatója elmondta, Magyarország egyetlen zsidó múzeumaként küldetésüknek tekintik, hogy hídszerepet töltsenek be zsidók és nem zsidók között, egyben olyan helyként működjenek, ahol a látogatók kérdezhetnek is.

Az MZSE-nek a zsidó kultúra és történelem minden szegmensét be kell mutatnia – szögezte le az igazgató, hozzátéve: ezért egyaránt rendeznek történeti, művészeti vagy kultúrtörténeti tárlatokat is.

Peremiczky Szilvia fontosnak tartotta, hogy olyan témák zsidó aspektusait is bemutassák, amelyek elgondolkodásra késztetik a látogatókat, ezért nem mindig a vallástörténet vagy a holokauszt áll kiállításaik középpontjában.

A magyarországi vészkorszak hetvenedik évfordulóján természetesen nem kívánják megkerülni a holokauszt témáját sem – tette hozzá az igazgató, aki azonban elmondta: a mikrotörténelem szintjén kívánják megközelíteni a holokausztot, és nagy hangsúlyt fektetnek a múzeumpedagógiára is.

Ehhez a célkitűzéshez illeszkedik az MZSE jelenleg látható, A múlt jelene című Michal Gavish-kiállítása, melynek kurátora, Rusznák Rita közölte: az izraeli-amerikai képzőművész családjában soha nem beszéltek a holokausztról, ezért felnőttként kellett megpróbálnia értelmezni a hetven évvel ezelőtt történteket.

Michal Gavish

Michal Gavish a meggyilkolt családtagokat nagyméretű munkáin egyfajta szellemalakként idézi meg, és képzel el nekik egy valóságban nem létező jelent. A tárlat április 17-i finisszázsára az alkotó is Budapestre látogat – árulta el Rusznák Rita.

Gábor Anna kurátor a múzeum következő kiállításáról számolt be, amely Bíró József életművét kívánja megismertetni a látogatókkal.

Bíró József a két világháború közötti művészettörténész generáció egyik jeles képviselője volt, aki jelentős építészettörténészi munkássága mellett figyelemreméltó festészeti anyagot is hátrahagyott. Életműve azonban torzóban maradt, hiszen 38 évesen a nyilasok édesapjával együtt a Dunába lőtték, majd a szűk szakmai körökön túl elfeledte őt a közönség – idézte fel.

Az MZSE tárlata ezért 33 munkán keresztül áttekinti Bíró József festői életművét, építészettörténeti munkásságát pedig elsősorban általa készített fotókkal mutatja be.

A múzeum következő kiállítása várhatóan a zsidó aviátorok – pilóták, konstruktőrök, mérnökök – közreműködését mutatja be a repülés történetében, az első világháborútól kezdve az izraeli légierő harcaiig, nem feledkezve meg a női repülőkről sem.

Peremiczky Szilvia elmondta, hogy az idei Múzeumok Éjszakája programjainak középpontjában a Magyar Zsidó Múzeumban a sábát áll majd.

Forrás: mti.hu

Kapcsolódó cikkek

A Magyar Zsidó Múzeum a leglátogatottabb hazai múzeumok között

2017.10.03.7 év ago
A tavalyi évben a Magyar Zsidó Múzeum a külföldi látogatók körében a második legnépszerűbb múzeum volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemrég közzétett adatai szerint.

Több mint harminc év után újult meg a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállítása

2017.09.15.7 év ago
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megújult kiállítása bevezeti a közönséget a judaizmusba és annak elemeibe. A jelenlegi kiállítás azonban nem végleges, a jövőben ugyanis jelentősen bővülni fog és folyamatosan meg is újul majd.

Made in Israel, avagy a cionista nemzeti művészet

2015.11.24.9 év ago
A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »