Isten férfi vagy nő? – Bűnáldozat bizalommal való visszaélés miatt

Isten Mózes anyjának a hangján szólal meg a Vájikrá hetiszakaszban, azonban a feldolgozott istenkép elsősorban férfias elemeket tartalmaz. A kultúránkat átszövi a zsidó-keresztény hagyomány, így még a mai közéletben is háttérben vannak a nők. Pedig a politikusainkba vetett bizalom megrendülését talán ők szüntethetnék meg a leginkább.

Amikor felkért a Kibic a hetiszakasz megírására, az vonzott legjobban, nem a hagyomány szerint kell értelmeznem az adott szöveget, hanem az általa elindított gondolatot lehet megfogalmaznom. Ez nagy könnyebbséget jelentett és szabadságot. Az áldozatok közül, a címben szereplőt, vagyis a bűnáldozatot választottam: „Ha valamely személy vétkezik és hűtlenséget követ el az Örökkévaló ellen, ugyanis letagadja felebarátjának az ő őrizetére bízott tárgyat vagy a kezébe adottat vagy a rablottat, vagy zsarolta felebarátját; 22. vagy talált elveszett dolgot és letagadja azt, megesküszik hamisan, egyre mind a közül, amit tesz az ember, vétkezvén velük: 23. És lesz, ha vétkezik és bűnbe esett, akkor térítse meg a rablottat, amit elrabolt, vagy a zsaroltat, amit zsarolt vagy az őrizetére bízottat, amit őrizetére bíztak, vagy az elveszett dolgot, amit talált.” Az őrizetére bízott dolog.

A mai Magyarország politikájában és kultúrájában a rábízott dologgal való visszaélés, a haszonszerzés, az önös célok elsőbbsége mindenben megnyilvánul. A mai Magyarország férfias, harcos, felveszi a kesztyűt, gépezeteket indít be, és hadrendbe állítja az erőit. Ezek az erőszak szavai és nem ébresztenek bizalmat. A tettek sem. A bizalom, a magyar értelmező szótár szerint: „Valakinek az olyan személyre irányuló érzése, akinek becsületességéről, helytállásáról, jó képességeiről, szándékainak helyességéről, segítőkészségéről meg van győződve.”

Gyerekként sokat foglalkoztatott a gondolat, Isten férfi vagy nő? Kamaszként eljutottam ahhoz a felfedezéshez, hogy Istent kisajátították a férfiak, a rabbik és a többi vallás papjai. Fiatal felnőttként eltávolodtam Istentől és úgy gondoltam, a hit és az Isten kérdése a halálfélelemmel és az emberi lét hiábavalóságával van összefüggésben. A vallás normarendszer, fék a féktelen tömegeken, zabla mindazoknak, akikben nem elég erős a belső iránytű. Másrészt, a tanítások és példabeszédek a gondolkodás kávéházát hozták létre, amit a patriarchális hagyományoknak megfelelően férfiak látogathattak és az írásbeliség kialakulásával férfiak jegyezhettek le, legyen az jesiva vagy korai keresztény közösség.

A kérdés, ki írta a Tórát? Elfogadjuk a hagyományt és azt mondjuk, Mózes írta a Tórát, vagy nem fogadjuk el és azt mondjuk, több időszakból, több kéztől származó írás? Ez a sokszínű és vitaindító feltevés egy dologban azonos: bárki írta a Tórát, az férfi volt. Ezzel is magyarázható, hogy a Tórában szereplő Istenre utaló megnevezések és leírások javarészben férfiként körvonalazzák Istent. Később Jézus is bezavart azzal a kijelentésével: az Atya és én egy vagyunk.

De épp itt, a Vájikrában, amikor Mózest megszólítja Isten, Mózes anyjának a hangján szólal meg. Más helyeken is találkozhatunk Isten női arcával, azonban a feldolgozott istenkép elsősorban férfias elemeket tartalmaz.

Nagyon nehéz elvonatkoztatni attól az évezredes tapasztalattól, hogy az Istenről gondolkodó, író, beszélő emberek, vagy akikhez tanácsért lehetetett fordulni, a közösség bölcsei mind férfiak voltak. Amikor Mózes megkérdezi Istent, ki vagy te, Isten úgy válaszol, vagyok, aki vagyok. Isten tehát sem nem nő, sem nem férfi. Isten felette áll a nemiségen, mert lényegét nem korlátozza a test, Isten nincs bezárva egyik emberi megjelenési formába sem.

Nehéz elképzelni egy caddikról vagy a rebbéről, hogy ne a teljes közösség érdekeit képviselné. A közösség bölcsei bizalmat élveznek, és kiegyensúlyozott döntéseket hoznak egészen addig, amíg nem a nők ügyéről van szó. A caddik vagy a rebbe egyenesen istentelenségnek érzi, ha a nő rabbi. A caddik sosem lájkolná a Nők Lázadását. A Tóra egy helyen megjegyzi: „helyezz magad fölé királyt (és ne királynőt)”. A Tórát Mózes vagy más férfiak írták.

Az európai kultúrát átszövi a zsidó-keresztény hagyomány. A mai magyar közéletben megerősödött a kormány által is kívánatosnak feltüntetett családkép, a hagyományos női szerepek favorizálása. A nőknek ismét kijelölte a helyét a politika, a konyha, a család és a templom (szent)háromságában. A mai politika nem vesz tudomást a nők iskolázottságáról, a kvalitásokról és a teljesítményről. Ezt elég jól illusztrálja a mai magyar parlament női képviselőinek száma, amely a közelgő választások után, az előzetes becslések alapján még rosszabb képet mutat majd. A mai politika egyértelműen férfipolitika. A hatalom és gazdasági előnyszerzés politikája. A politikusaink nem felelnek meg a bizalom feltételeinek, nem tudunk meggyőződni szándékaik helyességéről, a becsületességükről és a helytállásukról. Mindez párt-független megállapítás. A magyar politika archaikus, feudális és patriarchális.

Április hatodika után nem marad más, mint a más vétkéért bemutatott vétekáldozat és dolgozni négy évig, 2018-ban ne így legyen.

 

Lovas Nagy Anna

Született  1964-ben.  Egy gyermeke van.

1986-ban képzőművészként indult, első kiállítása „Egy elfelejtett képeskönyv lapjai”, ezt követte az 1986-os „Szombat angyalai”. 1989-ben a Szegényeket Támogató Alap munkatársa lett.  1990 Amit tudni kell a zsidóságról c könyv illusztrátora. 1991-től az OPNI-ban betegfoglalkoztató, ez idő alatt rajzolja az Eszter könyve illusztrációit. 1992 és 94 között szabadúszó képzőművész és kirakatrendező. 1993-tól napjainkig tárgyalkotó mézeskalácsos. 1997-ben  készítette el a Mielőtt felnőtt leszel c. kiállítás anyagát. A Háttér társaság a Melegekért önkéntese és a telefonos lelkisegély szolgálat munkatársa. 1999-ben a Labrisz Egyesület egyik alapítója. A Tilos Rádió Zártkörű Lányok c. műsorának szerkesztő műsorvezetője 2006-tól napjainkig. Első regénye Verazélet címmel 2011-ben jelent meg. 2012-ben elindította a Nők Lázadása Mozgalmat. 2014 március ötödikén alakult Civil Női Kormány kultúráért felelős minisztere.

Még több Kibic

Senki sem magyarázza jobban a Tórát ezeknél a 12 éves ikreknél

2018.10.10.6 év ago
Saul és Joel ikerek, 12 évesek és azt találták ki, hogy minden héten egy rövid videóban mesélnek az éppen aktuális hetiszakaszról. Eddig az első két szakasz, a Brésit, illetve az eheti Noách magyarázata készült el.

Napi Tóra: Luz, avagy a zsidó csont

2015.11.21.9 év ago
Bölcseink szerint a Luz szimbolizálja a szellemi és a fizikai világ találkozását, és éppen emiatt táplálható egy olyan étkezés segítségével, melynek ideje a szombat kimenetele után, vagyis a szent és profán találkozásakor van.

Napi Tóra: minden nemzedéknek olyan vezetője lesz, mint amilyet érdemel

2015.10.16.9 év ago
Noéval kapcsolatban gyakran felmerül a „relatív cádik” fogalma, kérdés, hogy csupán kora alacsony erkölcsi színvonalának köszönhetően érdemelte ki a cádik jelzőt, vagy inkább különösen nagy teljesítmény az övé, mert a legnehezebb időkben is képes volt igaz ember maradni?

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »