Isten férfi vagy nő? – Bűnáldozat bizalommal való visszaélés miatt
Isten Mózes anyjának a hangján szólal meg a Vájikrá hetiszakaszban, azonban a feldolgozott istenkép elsősorban férfias elemeket tartalmaz. A kultúránkat átszövi a zsidó-keresztény hagyomány, így még a mai közéletben is háttérben vannak a nők. Pedig a politikusainkba vetett bizalom megrendülését talán ők szüntethetnék meg a leginkább.
Amikor felkért a Kibic a hetiszakasz megírására, az vonzott legjobban, nem a hagyomány szerint kell értelmeznem az adott szöveget, hanem az általa elindított gondolatot lehet megfogalmaznom. Ez nagy könnyebbséget jelentett és szabadságot. Az áldozatok közül, a címben szereplőt, vagyis a bűnáldozatot választottam: „Ha valamely személy vétkezik és hűtlenséget követ el az Örökkévaló ellen, ugyanis letagadja felebarátjának az ő őrizetére bízott tárgyat vagy a kezébe adottat vagy a rablottat, vagy zsarolta felebarátját; 22. vagy talált elveszett dolgot és letagadja azt, megesküszik hamisan, egyre mind a közül, amit tesz az ember, vétkezvén velük: 23. És lesz, ha vétkezik és bűnbe esett, akkor térítse meg a rablottat, amit elrabolt, vagy a zsaroltat, amit zsarolt vagy az őrizetére bízottat, amit őrizetére bíztak, vagy az elveszett dolgot, amit talált.” Az őrizetére bízott dolog.
A mai Magyarország politikájában és kultúrájában a rábízott dologgal való visszaélés, a haszonszerzés, az önös célok elsőbbsége mindenben megnyilvánul. A mai Magyarország férfias, harcos, felveszi a kesztyűt, gépezeteket indít be, és hadrendbe állítja az erőit. Ezek az erőszak szavai és nem ébresztenek bizalmat. A tettek sem. A bizalom, a magyar értelmező szótár szerint: „Valakinek az olyan személyre irányuló érzése, akinek becsületességéről, helytállásáról, jó képességeiről, szándékainak helyességéről, segítőkészségéről meg van győződve.”
Gyerekként sokat foglalkoztatott a gondolat, Isten férfi vagy nő? Kamaszként eljutottam ahhoz a felfedezéshez, hogy Istent kisajátították a férfiak, a rabbik és a többi vallás papjai. Fiatal felnőttként eltávolodtam Istentől és úgy gondoltam, a hit és az Isten kérdése a halálfélelemmel és az emberi lét hiábavalóságával van összefüggésben. A vallás normarendszer, fék a féktelen tömegeken, zabla mindazoknak, akikben nem elég erős a belső iránytű. Másrészt, a tanítások és példabeszédek a gondolkodás kávéházát hozták létre, amit a patriarchális hagyományoknak megfelelően férfiak látogathattak és az írásbeliség kialakulásával férfiak jegyezhettek le, legyen az jesiva vagy korai keresztény közösség.
A kérdés, ki írta a Tórát? Elfogadjuk a hagyományt és azt mondjuk, Mózes írta a Tórát, vagy nem fogadjuk el és azt mondjuk, több időszakból, több kéztől származó írás? Ez a sokszínű és vitaindító feltevés egy dologban azonos: bárki írta a Tórát, az férfi volt. Ezzel is magyarázható, hogy a Tórában szereplő Istenre utaló megnevezések és leírások javarészben férfiként körvonalazzák Istent. Később Jézus is bezavart azzal a kijelentésével: az Atya és én egy vagyunk.
De épp itt, a Vájikrában, amikor Mózest megszólítja Isten, Mózes anyjának a hangján szólal meg. Más helyeken is találkozhatunk Isten női arcával, azonban a feldolgozott istenkép elsősorban férfias elemeket tartalmaz.
Nagyon nehéz elvonatkoztatni attól az évezredes tapasztalattól, hogy az Istenről gondolkodó, író, beszélő emberek, vagy akikhez tanácsért lehetetett fordulni, a közösség bölcsei mind férfiak voltak. Amikor Mózes megkérdezi Istent, ki vagy te, Isten úgy válaszol, vagyok, aki vagyok. Isten tehát sem nem nő, sem nem férfi. Isten felette áll a nemiségen, mert lényegét nem korlátozza a test, Isten nincs bezárva egyik emberi megjelenési formába sem.
Nehéz elképzelni egy caddikról vagy a rebbéről, hogy ne a teljes közösség érdekeit képviselné. A közösség bölcsei bizalmat élveznek, és kiegyensúlyozott döntéseket hoznak egészen addig, amíg nem a nők ügyéről van szó. A caddik vagy a rebbe egyenesen istentelenségnek érzi, ha a nő rabbi. A caddik sosem lájkolná a Nők Lázadását. A Tóra egy helyen megjegyzi: „helyezz magad fölé királyt (és ne királynőt)”. A Tórát Mózes vagy más férfiak írták.
Az európai kultúrát átszövi a zsidó-keresztény hagyomány. A mai magyar közéletben megerősödött a kormány által is kívánatosnak feltüntetett családkép, a hagyományos női szerepek favorizálása. A nőknek ismét kijelölte a helyét a politika, a konyha, a család és a templom (szent)háromságában. A mai politika nem vesz tudomást a nők iskolázottságáról, a kvalitásokról és a teljesítményről. Ezt elég jól illusztrálja a mai magyar parlament női képviselőinek száma, amely a közelgő választások után, az előzetes becslések alapján még rosszabb képet mutat majd. A mai politika egyértelműen férfipolitika. A hatalom és gazdasági előnyszerzés politikája. A politikusaink nem felelnek meg a bizalom feltételeinek, nem tudunk meggyőződni szándékaik helyességéről, a becsületességükről és a helytállásukról. Mindez párt-független megállapítás. A magyar politika archaikus, feudális és patriarchális.
Április hatodika után nem marad más, mint a más vétkéért bemutatott vétekáldozat és dolgozni négy évig, 2018-ban ne így legyen.
Lovas Nagy Anna
Született 1964-ben. Egy gyermeke van.
1986-ban képzőművészként indult, első kiállítása „Egy elfelejtett képeskönyv lapjai”, ezt követte az 1986-os „Szombat angyalai”. 1989-ben a Szegényeket Támogató Alap munkatársa lett. 1990 Amit tudni kell a zsidóságról c könyv illusztrátora. 1991-től az OPNI-ban betegfoglalkoztató, ez idő alatt rajzolja az Eszter könyve illusztrációit. 1992 és 94 között szabadúszó képzőművész és kirakatrendező. 1993-tól napjainkig tárgyalkotó mézeskalácsos. 1997-ben készítette el a Mielőtt felnőtt leszel c. kiállítás anyagát. A Háttér társaság a Melegekért önkéntese és a telefonos lelkisegély szolgálat munkatársa. 1999-ben a Labrisz Egyesület egyik alapítója. A Tilos Rádió Zártkörű Lányok c. műsorának szerkesztő műsorvezetője 2006-tól napjainkig. Első regénye Verazélet címmel 2011-ben jelent meg. 2012-ben elindította a Nők Lázadása Mozgalmat. 2014 március ötödikén alakult Civil Női Kormány kultúráért felelős minisztere.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
