„A sikerhez független, több lábon álló brandek kellenek”

Nem szereti, ha a politika túlzottan beavatkozik a civil szféra működésébe. Küllői Péter exbankár, a Bátor Tábor Alapítvány elnöke szerint fontos, hogy a civil szervezeteknek is legyen jó üzleti tervük, és igyekezzenek több lábon állni, lehetőleg kikerülni a globális piacra. A Bálint Házban Csáki Judit beszélgetett vele.

„Mitől élünk úgy, ahogy élünk?” – tette fel a kérdést a program kezdetén Csáki Judit, és bár erre nem igazán kaptunk választ, a beszélgetés végére legalább egy rakás hangzatos kinyilatkoztatással gazdagabbak lettünk. Már az első néhány percben világossá válhatott a számunkra, hogy Küllői Péter úgy érzi, nem elég szerencsésnek lenni, azért bizony nagyon meg is kell dolgozni, a bankár szakma ugyanis 24 órás pörgést jelent.

Nem csoda tehát, hogy Küllői besokallt a pénzügyi világtól, aztán jött a Mosoly Alapítvány, majd a Bátor Tábor, mert hát szerinte jó ügyek vannak, de kevés üzleti terv készül hozzájuk. Mint kiderült a Bátor Tábor is úgy működik, mint egy üzleti vállalkozás, csak éppen a nyereség nem pénz, hanem a gyerekek boldogsága. A Bátor Tábor közhasznú szervezetként működik, és súlyosan beteg gyermekek táboroztatását végzi. A tábor maga Hatvan mellett található, és minden programja ingyenes a résztvevők és szüleik számára, fenntartása viszont évi 350 millió forintba kerül. Közép-Európából is érkeznek ide beteg gyerekek, és közel 600 önkéntes dolgozik ott, de minden évben az önkéntesek felét lecserélik, mivel a friss emberek új ötleteket hoznak. Küllői Péter szerint ugyanis a civil szervezetek akkor működnek jól, ha szervezettség nem öli meg a kreativitást.

Na meg akkor, ha nem férkőzik be a magyar civil szféra rákfenéje, a politika, mivel a beszélgetés során arra is fény derült, hogy a politika errefelé mindenre rátelepszik. A Bátor Tábor viszont ellenáll, Küllői Péter ugyanis nem szeretné, ha állami pénz is lenne az alapítványban, ezért aztán politikus a táborba be sem teheti a lábát. Ennek az oka, hogy „nem tudni, mire fogja a politikus ezt a gesztust használni”, másfelől aláásná a tábor hitelességét.

Szó esett arról is, hogy milyen káros az állami osztogatást előnyben részesítő magyarországi szemlélet. Küllői szerint ugyanis az állam a mutyival egyenlő. „Az embereknek itt meg kéne érteniük, hogy nekik kell csinálni valamit, és nem mástól várni el, hogy megtegye a lépéseket helyettük” – mondta. Az ex-bankár javaslata ennek elkerülésére az, hogy igyekezni kell minél előbb kikerülni a globális piacra, vagy legalábbis több lábon állni, mint ahogy ez a Zeneakadémia esetében is történt (a Zeneakadémia gazdasági tanácsának Küllői Péter is tagja volt). „A Zeneakadémiától távol lehetett tartani a pénznyelő hordákat” – mondta, sajnos a hordákról több információ nem érkezett, de az kiderült, hogy a Zeneakadémiából ezzel a modellel sikerült egy versenyben lévő, profi intézményt faragni. A siker kulcsa Küllői szerint tehát egy több lábon álló, átlátható, független brand lenne.

„Lehet-e átlátható, tiszta, független a civil szféra?” – tette fel a kérdést Csáki Judit, és valahol ennél a pontnál teljesen el is szabadult Küllői Péter fantáziája. Szerinte ugyanis a technológia segítségével már mindannyian transzparensek vagyunk, és ez a jövőben még inkább így lesz, egy totálisan transzparens világban fogunk élni, és az számít majd luxusnak, ha el lehet vonulni egy olyan helyre, ahol nincs térerő. Csipet ültetnek majd belénk is, mint a kutyákba, jönnek a vezető nélküli autók, és aki ma születik, az 140 évig fog élni. Az ex-bankár szerint jelenleg a harmadik technikai forradalom zajlik, és hogy milyen világ lesz, az attól függ majd, hogy mindezt mire használjuk fel.

És ha ez még nem győzött volna meg minket eléggé, akkor megtudhattuk azt is, hogy folyamatos változás van, és a jó társadalom őrködik a rossz felett, és különben is, az a biztos, hogy minden bizonytalan. „Szerencsére azonban” – folytatta Küllői Péter a gondolatmenetet – „van bennünk potenciál, még ha a mindennapokban ez nem is látszik”. Ami szerinte biztos, hogy „globális gondolkodás szükséges, mivel a problémák is globálisak”.

A kissé megrémült Csáki Judit a sci-fi után még próbálkozott valamit Küllői gyerekeiről is megtudni azon kívül, hogy valószínűleg több mint száz évig élnek majd beépített csippel a fejükben. Küllői Péter szerint a gyerekek akkor lesznek sikeresek, ha megtalálják a belső békét és az életre a megfelelő perspektívában tekintenek.