Wellington és Stroganoff találkozása a konyhaasztalon, avagy éljen a kóser fúziós konyha. Gombával és darált hússal töltött tészta, a Kóser de finom e heti receptje.

Ezt a receptet tavaly télen találtam ki, amikor még Jeruzsálemet is ellepte a hó. Chájával gyakran gondolkozunk azon, hogyan lehetne közismert ételeket kóser változatban elkészíteni. Egy oroszos ízvilágú ros hodes klubra húsos pelmenyit akartam készíteni, de a társaság megvétózta a főtt tésztát, és inkább valami sültre szavazott. Mivel a Stroganoff „kóseresítésére” kevés lehetőség van, pláne hogy nem szeretek, szója, zab és egyéb párve tejjel vagy tejszínnel főzni, és még sült tészta sincsen benne, így egy “pirog variáció” készült.

Ha Wellington és Stroganoff találkoztak volna, vagy a szakácsaik összefutottak volna egy nemzetközi gasztronómiai rendezvényen, talán ilyesmi került volna a tányérra.

Wellington pirog

(avagy Éljen a kóser fúziós konyha!)

1 kg marha hús

2 gerezd fokhagyma

kakukkfű

angol mustár

2 dl fehér bor

gyöngyhagyma

50 dkg barna csiperke

2 csomag petrezselyem

2 közepes vöröshagyma

2 csomag leveles tészta

A húst kockára vágtam, és kevés olíva olajban megpirítottam, só, bors, kevés kakukkfű, majd fedő alatt puhára pároltam. (én 2 evőkanálnyit a savanyú uborka levéből is hozzá adtam)

Amíg a hús párolódott, apróra vágtam a hagymát. Egy serpenyőben megfonnyasztottam, majd hozzáadtam a fokhagymát és a megtisztított, felszeletelt gombát. Amikor a gomba már megpuhult, levettem a tűzhelyről és az apróra vágott petrezselymet is belekevertem.

A leveles tésztát kitekertem és megkentem mustárral, az egyik végére halmoztam a húst

….majd a tetejére jött a gombás, petrezselymes keverék.

A tésztát feltekertem, a két végét gondosan lezártam. (Az egyik tekercset nem zártam le elég jól, és sajnos egy kis lé a tekercs alá folyt, így egy picit megégett)

A tekercseket olajjal megkent sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, a tetejére egy kis felvert tojást tettem, és 160-180 fokon addig sütöttem, amíg szép barna nem lett.

A serpenyőbe, amiben a húst sütöttem, kevés bort öntöttem – így felszedhetők az apró lesült darabok -, aztán hozzáadtam néhány apróra vágott gyöngyhagymát, és egy kávéskanál mustárt, utána következett egy alapos keverés, végül a szószt összeforraltam, és a ropogós tésztára kanalaztam.

Párolt répával, brokkolival és pirított gombával nagyon finom lett.

Egyébként párve tejtermék témában meggyőzhető vagyok, a kóser boltban mesélték, hogy sokan szeretik a párve tejfölt a húsos ételekhez, töltött káposztához, vagy levesekbe. Nem tudom, nekem furcsa , hogy növényből készül a tej, de ígérem, nemsokára teszek egy kísérletet. Chájá már próbálkozik egy mandulatejes marhával, de ez még titok, szóval bármi elképzelhető, akár egy nagy párve tejföl teszt is!

Éljen a kóser fúziós konyha!

Kóser de finom