Quiche-t azért jó sütni, mert nagyon egyszerű, jól néz ki és százféleképpen meg lehet tölteni. A hagyma télen abszolút életmentő, hiszen ez az egyetlen olyan zöldség, ami ilyenkor elérhető, ehető és valamennyire emlékeztet a tavaszra. A Kóser de finom e heti receptje.
A hétvégén póréhagymás quiche-t sütöttünk otthon. Valójában három hagymás volt, de a póré dominált benne igazán. Quiche-t azért szeretek sütni, mert nagyon egyszerű, jól néz ki és százféleképpen meg lehet tölteni. Mivel itthon nem lehet előre csomagoltan paté brisée-t kapni, ezért a tésztát is én szoktam elkészíteni hozzá. Valójában mindig más tésztát gyúrok be, szeretek kísérletezni. A mostanihoz teljes kiőrlésű búzalisztet és csak vizet használtam, pont összeillett ízben a póréval, és ami még fontosabb, kevésbé sült le gyorsan, mint a sima lisztes változat.
Miközben én a konyhával voltam elfoglalva, megkértem a rabbit, hogy nézzen utána, mit is tudhatunk meg szeretett hagymáinkról a zsidó irodalomban. A következőket találta:
Háromfajta hagyma van megemlítve a Tórában, amikor a nép arra panaszkodik a sivatagban, milyen jól voltak tartva élelmiszerrel Egyiptomban:
“Emlékszünk a halra, amit ingyen ettünk Egyiptomban – az uborkára, dinnyére, póréhagymára, hagymára és fokhagymára.” (4Mózes 11:5).
Az archeológiai leletekből kiderült, hogy a póréhagyma tényleg nagyon kedvelt volt Egyiptomban, és még a rabszolgáknak is bőven jutott belőle. Ezek alapján úgy tűnik, hogy mégsem a franciák voltak az első, akik elterjesztették a hagyma szeretetét a gasztronómiában. Érdekes lenne megtudni, hogy miként készült Egyiptomban egy jó kis hagymás lepény. Régészek, valaki?
A hagyma télen abszolút életmentő, hiszen ez az egyetlen olyan zöldség, ami ilyenkor elérhető, ehető és valamennyire emlékeztet a tavaszra. Főleg, ha quiche-t készítünk belőle. Engem ez az étel legalábbis mindig visszarepít Toulouse-ba, a vasárnapi piacra, ahol mindig megállt az idő valahol nagyjából a tavasz és a nyár között félúton. Kitartás, már csak pár hónap a télből! Addig is, egyen mindenki sok hagymát!
Póréhagymás Quiche
Hozzávalók a tésztához:
150 gr finomliszt
100 gr teljes kiőrlésű búzaliszt
negyed ek só
113 gr hideg vaj
3 ek hidegvíz
A töltelékhez:
2 nagy póréhagyma
1 nagy fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
50 gr szárított paradicsom
1 dl fehérbor, de lehet rosé is
10 dkg juhtúró,
4 ek tejföl
2 tojás
fűszerek kedvünk szerint – pl. bazsalikom, kakukkfű, oregánó
só, bors
Egy nagy tálba szitálom a lisztet és a sót, elkeverem, majd belemorzsolom a hideg vajat. Ha kész, a keverék közepébe lukat formálok, ide kerül a hideg víz, és ha teszünk bele, akkor egy darab tojás is. Én eddig mindig tettem bele, de most tojás nélkül csináltam, és így is működik. Addig gyúrom, amíg össze nem áll a tészta. A gömbbé formált tésztát, fóliába csomagolva, további felhasználásig beteszem a hűtőbe.
A töltelékhez összevágom a hagymákat, mindegyiket másik tálba, mert nem egyszerre dobom őket a tűzre. Először a vöröshagymát pirítom meg egy kevés olajon, utána jön az összezúzott fokhagyma, majd a póré karikák és a felaprított szárított paradicsom. Ha már mind jól megpuhultak, hozzáöntöm a bort. Egy deci a hagymáknak, egy deci a szakácsnak. Még egy indok arra, hogy jó minőségű bort használjunk főzéshez! Aztán jöhetnek a fűszerek.
Ha a bor elfőtt, a zöldségekhez keverem a juhtúrót és a tejfölt. Egy kis keverés után elzárom alattuk a gázt. Ha nem forró, egyenként hozzáütöm a két tojást, majd hagyom állni, amíg kinyújtom a tésztát.
A hideg tésztát, belisztezett felületen vékony, körré nyújtom. Akkorára, hogy a kiszemelt pitesütő tálba beleférjen, és egy kicsit hosszabb legyen, mint az oldala. Ha benne van, megszurkálom villával, és előmelegített sütőben 5-10 percig elősütöm.
Ha már kissé megbarnult, kiveszem, beleöntöm a tölteléket, megszórom reszelt parmezánnal, és addig sütöm, amíg a teteje szép, aranybarna nem lesz . Ez nagyjából 15 -20 perc.
Jó étvágyat!
