A kóser élelmiszerek meghódítják Amerikát

Egyre több amerikai vásárol kóser élelmiszereket, és ezt egyáltalán nem vallási megfontolásból teszi. A kóser ételeket ugyanis megbízhatónak és egészségesnek gondolják a zömében nem zsidó fogyasztók. Annak ellenére, hogy a siker számokban is mérhető, a gyártóknak jócskán van még mit tenni azért, hogy a kóser termékek igazi táplálkozási divattá váljanak.

A „kóser” kifejezés majdnem minden amerikai számára ismerősen hangzik, és még ha nem is tudják a pontos jelentését, azzal valószínűleg tisztában vannak, hogy a zsidósághoz kapcsolódik, és hogy valamiféle „tisztább” ételről van szó. A kifejezésről kialakult kép pedig egy remek üzleti lehetőséget kínál a kóser élelmiszereket előállító amerikai cégek számára. Az Egyesült Államokban ugyanis a különböző táplálkozási trendeket főként az egyes élelmiszerekről kialakult kép határozza meg, és nem feltétlenül az ételek valós értéke.

Az amerikai élelmiszerpiac főleg az olyan ételeket gyártók számára jelent magas üzleti potenciált, amelyek a különféle érzékenységgel és problémákkal küzdő fogyasztókat célozzák meg. Vagy legalábbis azokat, akik ezt gondolják magukról. A kóser élelmiszerek pedig kiváló pozícióban vannak ahhoz, hogy nemsokára a legnépszerűbb táplálkozási divattá váljanak Amerikában, letaszítva a csúcsról a jelenlegi trendbajnok gluténmentes ételeket.

Az elmúlt ötven évben a kóser élelmiszerek egyre jobban a köztudatba hatoltak, és ma már rengeteg ismert terméknek létezik kóser változata is: van kóser Heinz ketchup, kóser Pringles, de még kóser Oreo keksz is. Nem is beszélve a hatalmas kóser részlegekről az amerikai szupermarketekben. A kóser élelmiszerek fősodorba kerülése a számokban is megmutatkozik. Míg 1960-ban az értékesített ételek 10 százaléka volt csak kóser, addig 2013-ban a kóser élelmiszerekből származó bevételek elérhetik akár a 17 milliárd dollárt is. Ma az Egyesült Államokban 3400 cég majd 70 ezer terméke rendelkezik a kóserséget igazoló engedéllyel, ezzel szemben 1970-ben csupán 3000 ilyen termék volt.

„A Coca-Cola és más óriáscégek nem fizetnek több millió dollárt a kóser címkékért csak azért, hogy ezzel elérjék a hagyományőrző zsidó fogyasztókat” – mondja Jakob Horowitz, a Manischewitz nevű, kóser élelmiszereket gyártó cég rabbija. „Azért teszik ezt, hogy kielégítsék az átlag amerikaiak igényeit, akik azt gondolják, hogy ami kóser, az feltétlenül jobb is.” És valóban, a legfrissebb felmérésekből kiderül, hogy a vásárlók csupán 15 százaléka vesz kóser ételeket vallásos megfontolásból. Az USA-ban amúgy 11,2 millióan vásárolnak kóser élelmiszereket, ebből 62 százalék az étel minősége, 51 százalék az egészségügyi értéke és 34 százalék a biztonság miatt teszi ezt.

Ezzel együtt a kóser ételek még nem jutottak el odáig, hogy az átlagfogyasztók kedvencévé váljanak, mivel több tényező is hátráltatja az iparág fejlődését. Az egyik kiemelkedő probléma az egység hiánya. Míg a különböző bioélelmiszereket előállító cégek összefogtak, hogy előrelendítsék a bioételek népszerűsítését, addig a gyártók között nyoma sincs annak, hogy a kóser ételek terjedését egységesen próbálnák segíteni. A kóserséget igazoló négy szervezet például különböző jelölést használ, és ez megnehezíti a fogyasztóknak felismerni, hogy melyik élelmiszer is kóser valójában.

Az sem lendíti előre az iparágat, hogy a kóser ételek összefonódása a zsidósággal azt érezteti a nem zsidó fogyasztókkal, hogy ezek a termékek nem nekik készültek. „A kóser élelmiszerek egyrészt a zsidók körében az összetartozás érzését erősítik, másrészt pedig a nem zsidók kívül állónak gondolják magukat” – mondja Charlie Harary, a Syms Üzleti Főiskola professzora. További probléma a tudatosság hiánya, ezért aztán az amerikai kóser élelmiszerek gyártóinak fejleszteniük kéne a marketing stratégiájukat, és pontosan meg kellene határozniuk, hogy ki is a célközönségük. „A cél az átlagfogyasztó elérése” – magyarázza Sandy Greenberg marketingszakértő. Először azonban azokra a zsidókra kéne koncentrálni, akik nem vásárolnak kóser termékeket.

Horowitz rabbi szerint az Egyesült Államokban úgy 5 és fél millió zsidó él, közülük csak 12 százalék tartja fontosnak, hogy kóser élelmiszereket vásároljon. Greenberg elismeri, hogy a jelenlegi helyzetben ő meggyőzhető lenne, hogy kizárólag kóser ételeket vegyen. „Zsidó vagyok, de nem kóser csirkét, hanem antibiotikum mentes biocsirkét vásárolok, ami azt jelenti, hogy nagyon is érdekel az étel minősége. A kóser élelmiszeriparnak tudnia kell, hogyan győzze meg a hozzám hasonló embereket arról, hogy térjenek át a kóser termékek vásárlására, mind vallási, mind pedig minőségi szempontból.”

Annak ellenére, hogy ma már sok laktózérzékeny fogyasztó keresi a „parve” (tejterméket és húst egyaránt nem tartalmazó étel) címkét a termékek csomagolásán, a kóser ételeket gyártók ennél sokkal többet tehetnek az amerikaik tudatosságát illetően. A különféle allergiákban és érzékenységekben szenvedők, vegetáriánusok, evészavarokkal küzdők és még sokan mások alkothatják a kóser élelmiszereket fogyasztók népes és megbízható táborát.

Forrás: forbes.co.il

Kapcsolódó cikkek

Reggeli a Gólemben: Kohn-szendvics és a kihagyhatatlan shakshuka

2023.07.04.1 év ago
A következő két hétben, egyelőre csak tesztjelleggel reggelizni is lehet a Gólem Központban.

Kóser bagelező nyílt az újlipótvárosi Zsilipben

2022.06.17.2 év ago
12-féle bagelt lehet kapni a Brooklyn Bagel elnevezésű, kóser reggeliző és brunch étteremben. Sósat és édeset egyaránt.

Egy méltatlanul elfeledett hanukai finomság

2021.11.28.3 év ago
A mai zsidóság körében főként a fánk dominál hanukakor, de egyes országok közösségeiben van egy másik finomság, amelynek jelen kell lennie az ünnep során az asztalon. Ez pedig nem más, mint a latkesz, amely tulajdonképpen egy palacsinta.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »