A kindli nem más, mint mákkal és lekvárral töltött flódni tészta. A tortellinihez hasonlóan úgy néz ki, mint egy kis “Ufó”. Remek reggelire, uzsonnára, tízóraira. Különösen frissen isteni, amikor még ropog a tészta és folyik a lekvár, egy bögre teával. Hmmm… A Kóser de finom e heti receptje.
A flódni nagy népszerűségnek örvendett nálunk a hétvégén. Elfogyott két teljes tepsivel, fülig érő mosolyokat hagyva maga után. Két szelet süti megevése között arra jöttünk rá, hogy a flódni megnevezés feltehetően a német der Fladen szóból ered, ami pitét jelent. A flódni valóban talán a legtökéletesebbre fejlesztett pitetészta, amiből, ha jól csináltuk a nyújtást, egész biztos meg fog maradni egy adag tészta. Ezt még véletlenül se fagyasszuk le vagy dobjuk ki, hanem csináljunk belőle kindlit.
A kindli nem más, mint a kimaradt töltelékkel vagy ha az nincs – mert elfogyott előkóstolás közben -, valamilyen lekvárral töltött flódni tészta. A következőképpen kell elkészíteni:
Hozzávalók (egy nagy tepsi) flódni tésztához:
75 dkg liszt
37 dkg vaj
15 dkg porcukor
5 tojássárgája
1,5 dl száraz fehérbor
Pici só, gyömbér, 1 tasak sütőpor
A lisztet, porcukrot, sütőport, sót, gyömbért összekeverem és a hideg vajjal elmorzsolom. Ha kész, hozzáadom a tojás sárgákat és a fehérbort. Én a flódnihoz mindig kóser tokaji furmintot használok. Nem feltétlenül azért mert kóser, hanem mert erős, fűszeres íze van, ami nagyon jól érezhető mind a tésztában, mind a töltelékekben. Egy nagy tepsi flódnihoz el is fogy egy üveggel. A tészta összegyúrásával nem kell sokat bajlódni, mert a vaj miatt ragad. Ha kész, bedobom hűlni a hűtőbe minimum fél órára.
A mák-töltelékhez:
30 dkg darált mák
20 dkg cukor
5 dkg mazsola (opcionális)
reszelt citromhéj
1.5 dl fehérbor
A mákot porcukorral, mazsolával, citromhéjjal és a fent említett furminttal összefőzöm és hagyom kihűlni. Ha flódnit csinálok, akkor először mindig az almát főzöm meg, természetesen fűszeres fehérborban, majd ennek a leszűrt levével főzöm fel a mák és a dió tölteléket, így az alma íze ezekbe is átvándorol.
Ha mindezzel megvagyok, hideg felületen, vékonyra nyújtom a tésztát, és körformákat szaggatok belőle – lehetőleg páros számút. Minden második kör közepébe teszek egy kenetnyi szilva- vagy baracklekvárt, arra pedig teáskanálnyi máktölteléket. Nem kell sok, mert nem fogjuk tudni összezárni őket. Ha megvagyok a töltelékkel, akkor az üres köröket ráheyezem a lekvárosakra és a szélüket az ujjammal összenyomom. Így a tortellinihez vagy a piroghoz hasonló kis „Ufók” jönnek létre. Ezeket ráteszem a sütőpapírral kibélelt tepsire, lekenem tojással és kb. fél óra alatt aranybarnára sütöm. Remek reggeli, uzsonna, tízórai. Különösen frissen isteni, amikor még ropog a tészta és folyik a lekvár, egy bögre teával. Hmmm…
Jó sütögetést mindenkinek!
Rivka és Chájá
