Életének 57. évében elhunyt Bächer Iván író, újságíró. Írásait összetéveszthetetlen “gyilkos”, kelet-európai vagy még inkább pesti humor, társadalmi érzékenység jellemezte.
1957-ben született Budapesten. Édesapja Bächer Mihály zongoraművész, édesanyja építész. Dédapja Thury Zoltán író, újságíró. Apai nagyanyjának Thury Erzsébetnek a húga, Thury Zsuzsa író.
A kispesti Wekerletelepen nőtt fel, ami később folyamatos visszatérő motívuma lett írásainak. Az ELTE történelem–pedagógia szakán végzett1981-ben. 1981–1988 között a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanított történelmet, majd hosszú ideig a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa volt.
A számos díjjal elismert szerző írásai huszonnyulc éve jelennek meg. Több mint harminc könyvét adták ki, jeleneteit bemutatták színpadokon, az utóbbi időben rendszeresen részt vett a Spinoza Ház műsoros estjein.
Könyvei közül a Rötúr, a Kutya Mandovszky, a Haláltánc, a Klétka és az Intőkönyv című családtörténetek, illetve a Vándorbab, az Elindulni három nővel, a Hogyan kell a nőkkel bánni, A nagypapa hűlt helye, a Zónázó és a Névsorolvasó címmel megjelent tárcaköteteket tartotta a legfontosabbnak.
Para-Kovács Imre így írt a Kutya Mandovszky című kötetéről: “a könyv humora, az a jófajta torokszorító, gyilkos humor, amit el lehet képzelni esetleg lengyelül vagy csehül, esetleg románul, de kíváncsi vagyok, mit kezdene vele az angol vagy francia ajkú olvasó. Gondolom, semmit, nézne hülyén, amikor letenné a könyvet, és megcsóválná a fejét, hogy már megint mit ki nem találnak ezek ott. Ott izé… Budapesten.”
