József a Tóra meleg főhőse. A hagyományos zsidó szövegeket újraolvassák a közösségek világszerte, hogy olyan figurákat találjanak, akikkel azonosulni tudnak. (Berésit/Teremtés könyve 37:1 – 40:23)

A Biblia egyik legismertebb figurája, József, Jákob kedvenc fia volt. Apja kivételezett vele, például egy különleges, szivárványszínű ruhát varratott neki. József cserébe elmesélte apjának a testvérei ügyes-bajos dolgait, akik meggyűlölték, amiért apjuk jobban szerette őt náluk. A helyzetet tovább rontotta, hogy József elmesélte nekik két álmát, amelyek szimbolikus értelme az, hogy testvérei leborulnak előtte. A fivérek bosszút forraltak, és eladták rabszolgának egy Egyiptomba tartó karavánnak.

József Egyiptomban egyre nagyobb karriert futott be, és ő lett Potifár házának és gazdaságának vezetője. Mivel jóképű volt, ezért Potifár felesége szemet vetett rá. József azonban ellenállt a csábításnak, ami sértette Potifár feleségének büszkeségét, és azt mondta férjének, hogy József próbálta meg őt elcsábítani. A férfi ezért börtönbe került, ám itt is sikeres lett és hírnevet szerzett, miután több álmot is helyesen fejtett meg.

József a Tóra meleg főhőse: modern szövegmagyarázók gyakran tartják Józsefet melegnek vagy transzvesztitának. Természetesen a Tóra nem mondja ki ezt egyértelműen. Nem is tudná: a bibliai héber nem ismeri a homoszexuális identitás fogalmát, számukra csak a viselkedés, az azonos neműek közti nemi kapcsolat ismert. Egy közösség, kultúra nyelve jól tükrözi a társadalmi gondolkozást: ha a nyelvben nincs megfelelő szó a homoszexuálisra, az azt mutatja, nem ismerik a jelenséget sem.

Miért pont Józsefet „választották” meleg főhősnek? A midrás — az egyik legkorábbi szövegértelmezés — szerint József festette a szemét, magas sarkú cipőt hordott, és a szivárványszínű köpenyét Ráhel esküvői ruhájából alakították ki. A Tóra és a midrás többször megemlítette, hogy József nagyon jóképű volt, a nők imádták, azonban ő mindig ellenállt a csábításuknak.

Ezekből a jelekből és más történetekből az erre érzékeny olvasók azt olvassák ki, hogy József valószínűleg transzvesztita vagy esetleg homoszexuális volt. A szöveg hagyományosabb olvasatát kedvelők, a valláspolitikai spektrum jobb oldalán elhelyezkedők enyhén szólva nem kedvelik ezt az értelmezést. Felmerül a kérdés: kinek áll jogában a szöveget értelmezni? Létezett-e történelmi József, akinek kutathatjuk a nemi és a szexuális identitását? Vagy a szöveget annak lezárása után az őt olvasók, tanulók kezébe helyezték? Az egyik leghíresebb talmudi történet szerint egy rabbi magának Istennek kiabált vissza: „nem az égben van” (a Tóra, szerk.) – vagyis a Tórát azért kaptuk meg mi, egyszerű földi halandók, hogy mi találjuk meg a számunkra a helyes értelmezést.

Miért keressük a Tórában, Bibliában a meleg vagy egyéb ‘queer’ („más”) szereplőket? Több pszichológiai kutatás is alátámasztja a reprezentáció fontosságát: ha egy történetben csak olyan szereplők vannak, akikkel valamelyik, számunkra fontos identitáselem (nemi identitás, bőrszín, szexuális orientáció stb.) miatt nem tudunk azonosulni, akkor a történet fontosságát veszti. Például ha fehér, heteroszexuális, magyar nőként nézünk egy filmet meleg, afro-amerikai férfiakról, akkor nehezen tudunk azonosulni a szereplőkkel.

A meleg közösségek világszerte újra és újraolvassák a hagyományos zsidó szövegeket, hogy olyan figurákat találjanak, akikkel azonosulni tudnak, mivel nem szeretnék, hogy a szöveg fontossága elvesszen számukra. A zsidóság ezen irányzatai abból indulnak ki, hogy a Tóra releváns, igaz és erkölcsös. Ha a Tóra szövegét olvasva arra jutunk, hogy az nem releváns (elavult), hamis vagy esetleg erkölcstelen, akkor félreértettük, hogy mit akart a szöveg mondani és tanítani nekünk.

Ez a zsidóság túlélésnek a kulcsa. Akárcsak a darwini evolúcióban, a történelem során a zsidóság megmaradását is a változásokra való reagálás képessége biztosította. Törzsi vallásból áldozatok bemutatásán alapuló államvallássá, majd a Szentély pusztulása után szent szövegeken és szöveg-meditáción (vagyis imán) alapuló spirituális vallássá vált. Ha a modern korban nem engedjük meg, hogy a zsidóság és az annak alapjául szolgáló szövegek a belső igényeinknek megfelelően újraértelmeződjenek, akkor az általunk ismert, szöveg- és tanulásalapú zsidóságnak hamarosan vége szakad. Ha rajtam múlik, akkor biztosan a meleg Józsefet választom.