69 éve halt meg Szenes Hanna

1944. november 7-én, 69 éve végezték ki a nyilasok Szenes Hanna írót, költőt, ejtőernyőst, Izrael nemzeti hősét. Halálának évfordulója alkalmából november 7-én levetítik a róla készült dokumentumfilmet a budapesti Goldmark teremben.

A 70 perces portréfilmet 1999-ben készítette Dénes Gábor rendező. Az alkotó öt évig dolgozott a filmen, amelyben olyan emberek szólalnak meg, akik személyesen ismerték Szenes Hannát.

Szenes Hanna

Szenes Hanna Szenes Anikóként született 1921. július 17-én Budapesten asszimilált zsidó családban. Apja, Szenes Béla újságíró, színpadi szerző volt. Szenes Hanna a református Baár-Madas Gimnáziumban érettségizett, továbbtanulását a zsidótörvények akadályozták meg, így 1939-ben kivándorolt Palesztinába. Nahalálban, a lányok mezőgazdasági főiskoláján szerzett diplomát, majd 1941-ben a Sdot Jam kibuc tagja lett. Csatlakozott a Haganához, a zsidó védelmi fegyveres szervezethez.

Egyike volt annak a 17 magyar zsidó ejtőernyősnek, akiket az angol hadsereg arra képzett ki a brit mandátum területén, hogy megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását, és segítsenek a bajba jutott szövetséges pilóták kimentésében.

Szenes Hanna

Szenes Hanna két társával együtt 1944 márciusában, a szlovéniai Metlika közelében ért földet a partizánok által ellenőrzött területen. Akkor tudták meg, hogy a németek már megszállták Magyarországot, ők ennek ellenére a jugoszláv partizánokkal együtt harcolva haladtak Magyarország felé.

Szenes Hanna május 13-án lépte át a magyar határt, de egy csendőrjárőr azonnal elfogta. Bebörtönözték, a magyar katonai elhárítás brutálisan megkínozta, de így sem tudták megtörni. A nyilas hatalomátvétel után a fasiszta magyar katonai bíróság golyó általi halálra ítélte, és 1944. november 7-én a Margit körúti fegyház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították, és a nemzet hőseként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.

Szenes Hanna címmel 1991-ben a Szépirodalmi Kiadónál jelentek meg versei, naplója, levelei és rövidebb írásai. A Boldog a gyufa lángja kezdetű versét népdalként éneklik Izraelben. Az Erzsébetvárosban Emlékkő őrzi Szenes Hanna emlékét.

Forrás: MTI

Szenes Hanna Eli, Eli kezdetű versét Ofra Haza énekli az alábbi felvételen

Eli,eli

No Description

 

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »