Köszöntő
Maimonidész szavai szerint az járja a bölcsesség ösvényeit, aki nem a büntetéstől való félelmében cselekszik és nem azért, mert majd jutalmat kap érte, hanem azért teszi azt, ami az igazság, mert az az igazság. De vajon ki mondja meg nekünk, s ki mondja meg gyerekeinknek, mi az igazság? Mi, felnőttek már tudjuk, hogy ha megértésre vágysz, kövesd Szókratész tanácsát: „gnoti se auton” — ismerd meg önmagad, mert az igazság benned van. A zsidó hagyományban a „chesbon nefes”, az állandó belső számvetés kötelessége fejezi ki ugyanezt a gondolatot.
Tizenhárom éve kerültem a Lauder Iskolába. Peti fiam a Lauder oviba járt éppen. A megelőző nyáron Indiában kalandoztam, ahol Kőrösi Csoma Sándor munkásságának fontos állomását, a világ elől elzárt Kanam buddhista kolostort kerestük fel a Himalájában. Az ovisoknak meséltem Tibet varázslatos világáról, és dr. Szeszler Anna, az akkori főigazgató is meghallgatta ezt. Nem sokkal később felkért a gimnázium irányítására. Így kezdődött…
A mi munkánk itt a Lauder Iskolában tanításból és nevelésből áll. A tanítás célja nem pusztán a tananyag elsajátíttatása, hanem önismeretre ösztönző szeretetteljes inspiráció, hitelességen alapuló példamutatás. S a nevelés sem pusztán arról szól, hogy hogyan viselkedj a minden lépésedet szabályozni akaró társadalomban, hanem arról is, hogy mindazt, ami te vagy, ami számodra fontos, hogyan fogadd el másokban. Ez különösen szépen cseng József Attila megfogalmazásában: „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat”. Arra tanítunk, hogy érzékeny légy másokra és a külvilágra.
Kiemelten fontos számomra a szabadság kérdése. Fizikusként hiszek mindabban, amit az emberi szabadság jelenthet, s pontosan tudom, hogy mekkora felelősséggel jár a szabadsággal élni. Azt hiszem, a teljes szabadság megélése ritka pillanat, de nekem többször is részem volt benne. Átéltem bonyolult matematikai problémák megoldása során és egy-egy sikeres csúcsmászást követően a havas lejtőn lefelé ereszkedve. Megtaláltam a sakktábla szépséges geometriájában és egy régi könyv időn átívelő érintésében. Mint szenvedélyes tanár, mindig arra törekedtem, hogy ebből az érzésből minél többet átadjak tanítványaimnak, és hogy az ilyen pillanatok megélésének igényére neveljem őket.
Mi arra szeretnénk szövetkezni a bennünket választó családokkal, hogy gyermekeikből nyitott, gondolkodó, felelősséget vállaló, önmagukat ismerő, másokat elfogadni tudó felnőtteket neveljünk. Vezessen minket ezen az úton a magyar zsidó történelmi múlt izgalmas kulturális tradíciója. Az a hagyomány, mely az oktatásban, nevelésben rendkívül sikeres, s melynek fontos értékei közé tartozik a könyvek szeretete, a merész kérdésfelvetés és a kreativitás tisztelete.
Horányi Gábor, a Lauder Javne közösségi iskola főigazgatója