A brit Peter Higgs és a belga Francois Englert nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat a Higgs-bozon létének megjóslásáért. A részecske létezését tavaly igazolták a genfi nagy hadronütköztető kísérleteivel, de a Skóciában élő, 84 éves Higgs már 1964-ben publikálta híres cikkét róla.
Peter Higgs, az Edinburgh-ban élő, 84 éves fizikus 1964-ben publikálta híres cikkét a spontán szimmetriasértésről és a Higgs-bozonról. Évtizedekkel később mesélte el, hogy éveken át csak azért hívták konferenciákra, hogy kinevessék az elméletét, hiszen bevezetett egy olyan részecskét, amely nem passzolt sem az elméleti, sem a kísérleti eredményekkel. Higgs-en kívül még öten voltak az 1960-as években, akik megjósolták a Higgs-mechanizmust. Ám Peter Higgs volt az egyetlen, aki egy új részecske létezését is előrejelezte. Az öt közül a belga Robert Brout 2011-ben elhunyt, ezért ő nem kaphatta meg az elismerést – hiszen posztumusz Nobel-díjat nem osztanak ki. Ugyanakkor szerzőtársa, a 80 éves Francois Englert jó egészségnek örved – ráadásul az ő munkájuk Higgnél hamarabb jelent meg. Ezért dönthetett úgy a svéd bizottság, hogy Higgs mellett a belga Englert lesz a másik idei fizikai Nobel-díjas.
A Tel Aviv-i Egyetem közleményben fejezte ki örömét a díj fölött: „Englert Professor belgiumi zsidó, aki 30 éve közeli kapcsolatban áll a Tel Aviv-i egyetemmel (TAU) pontosabban a TAU School of Physics intézményével. Legutoljára ez év áprilisában tartott előadást, éppen arról a témáról, amiért most a Nobel-díjat megkapta.”
A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a két tudós „elméleti úton jutott el annak a mechanizmusnak a feltárásához, amely segít megértenünk az atomnál kisebb részecskék tömegének keletkezését.”
A Higgs-bozonról:
Higgs-bozonra a fizikusok az anyag alapvető összetevőjeként tekintenek, vagyis ez az a részecske, amely a Standard Modell szerint tömeget ad más elemi részecskéknek. Fizikai világunkat a tudomány jelenlegi állása szerint négy alapvető kölcsönhatás írja le: az elektromágneses, az úgynevezett erős és a gyenge kölcsönhatás, valamint a gravitáció. A Standard Modell ezekből az első hármat egyesíti, s azt állítja, hogy világunk alkotórészeit az anyagi részecskék, vagyis a fermionok mellett a fenti kölcsönhatásokat közvetítő részecskék, az úgynevezett bozonok alkotják.
Forrás: nol.hu + mazsihisz.hu
